A skarlát betű A skarlát betű A skarlát betű A skarlát betű A skarlát betű A skarlát betű Egy varsói menekült Romance - Kodály Zoltán műveire Romance - Kodály Zoltán műveire Romance - Kodály Zoltán műveire Rómeó és Júlia Rómeó és Júlia Rómeó és Júlia Belső hangok Belső hangok Belső hangok Szegény Dzsoni és Árnika Szegény Dzsoni és Árnika Szegény Dzsoni és Árnika Bolero Bolero Carmina Burana Carmina Burana

hu.gyoribalett (Belső hangok, Egy varsói menekült, Bolero)<< vissza

1. rész | Belső hangok - etűdök egy témára

hossza: kb. 20perc
 koreográfus: Velekei László, Harangozó-díjas
asszisztens: Kara Zsuzsanna
dramaturg: Csepi Alexandra
jelmez: Győri Gabriella
fény: Hécz Péter
 
1. etűd: külső csendek-belső hangok
táncolják: Daichi Uematsu, Matuza Adrienn, Tatiana Shipilova
 
2. etűd: a szerelmes róka
táncolják: Daichi Uematsu, Engelbrecht Patrik, Tetiana Baranovska
 
3. etűd: férfihangok
táncolják: Matuza Adrienn, Artem Pozdeev, Jekli Zoltán, Luigi Iannone
 
4. etűd: búcsú a hangoktól
táncolják: Tatiana Shipilova, Tüű Barbara, Marjai Lili
 
5. etűd: külső hangok – belső csendek 
táncolják: Daichi Uematsu, Tatiana Shipilova, Matuza Adrienn
A Harangozó-díjas koreográfus most egy rendkívül izgalmas szimfonikus balettet alkotott az életünket befolyásoló belső hangjainkról.
Egy varsói menekült 
Arnold Schönberg azonos című kantátájára

Asszisztens: Kara Zsuzsanna
Fény: Velekei László, Hécz Péter
Látvány: Velekei László, Vidos Tibor
Dramaturg: Csepi Alexandra

Koreográfus Velekei László Harangozó-díjas

Előadja: Szanyi Tamás/Thierry Jaquemet

„Csakis egyre emlékszem, a nagy pillanatra, ahogy rákezdték ott mind s felzendült a kar, az ős ima, mellyel nem törődtek annyi éven át, az elfelejtett hit.”
(Részlet Arnold Schönberg Egy varsói menekült című művéből).

Az osztrák zeneszerző, Arnold Schönberg a gettói felkelés katartikus momentumáról írta meg egyik legsikeresebb művét, az Egy varsói menekült címet viselő kantátáját. Az amerikai emigráció alatt megszülető, 46-os opusszámot viselő darab arról a kiélezett és történelmi pillanatról szól, amikor a szabadságától - s minden jogától – megfosztott ember dönt arról az egy dologról, amiről még dönthet: a haláláról…

2.rész  BOLERO

zene: Maurice RAVEL
koreográfus: LUKÁCS András
asszisztens: FUCHS Renáta
jelmez: HERWERTH Mónika
fény: LUKÁCS András, SZABÓ Attila

A Bolero-t 2012-ben készítettem a Wiener Staatsballett részére.

Ravel csodálatos zenéjéhez félve nyúltam, hiszen a Bolero egy klisékkel terhelt, „agyonjátszott” darab.

Előttem már nagyon sokan alkottak rá táncműveket és nem egy, több etalon is volt közöttük, amelyekre a közönség még élénken emlékszik.

Maurice Béjart, Markó Iván

Nem szerettem volna epigon lenni és nem a szokványos férfi-nő viszonyra, szenvedélyre, érzéki szálra kihegyezni a „történetet”.

Az én Bolero-m cselekmény nélküli darab, tíz női és tíz férfi táncosra, akik azonos jelmezben, hatalmas fekete szoknyában táncolva próbálnak egy monumentális, hideg hangvételű, sötét báli jelenetet érzékeltetni.

A már-már groteszk, szinte parodisztikus társastánci elemek és a modern tánc eszközeinek ötvözésével szerettem volna egy sajátos stílusú formanyelvet teremteni.

A táncosok egyszerű, minimalizált mozdulatainak fokozatos bonyolításával, a létszám növelésével, a térformák egyre gyakoribb váltakozásával igyekeztem a mozgást a monoton, ám egyre inkább fokozódó, lüktető zenével egyenlő szintre emelni, és e kettő harmonizálásának eredményeképpen teljes egészet alkotni.

2017 • Győri Balett • Minden jog fenntartva! • ImpresszumMűködési dokumentumok