Huszonhárom lennék
most júliusban…
Merész játékban számra tettem,
A kocka perdült. – Veszítettem.
/Szenes Hanna - Budapest, 1944. VI. 20. A börtönben írt utolsó verse./
Nem kért kegyelmet. Élt 23 évet.
Szenes Hanna rövid élete a tenniakarás, a hit és az elszántság története. Asszimilálódott zsidó család gyermekeként erősödik fel benne a cionizmus a zsidótörvények hatására. Olyannyira, hogy 1939-ben kivándorol Palesztinába, ahol csatlakozik a Haganához (cionista fegyveres szervezet). Egyike lesz azoknak az ejtőernyősöknek, akiket a brit haderő kiképez, hogy megakadályozzák a magyar zsidók deportálásának tervét. Elfogják, bebörtönzik és megkínozzák. Hallgat. Golyó általi halálra ítélik. Nem kér kegyelmet…
A Győri Balett táncművészeivel és Velekei László érzékeny koreográfiájával ezt az életutat követhetik végig a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga szakrális terében. Közreműködik Gábor Audrey operaénekes.
Szereplők:
• Szenes Hanna – Herkovics Eszter Adria/Nagy Franciska
• A gyermek Szenes Hanna – Török Júlia (A Széchenyi István Egyetem Tánc-és Képzőművészeti Általános Iskola balettnövendéke)
• Salzberger Katerina – Matuza Adrienn/Kovács Eszter
• Iskolatársnők/Lányok – Szendrey Rebeka, Joó Lea Napsugár / Kakucs Ajna
• Pataki Ferenc – Szentiványi Richard/Puczkó-Smith Levente
• Vallató tiszt – Luka Dimic/ Luigi Iannone
• Tisztek/Fiúk – Daichi Uematsu, Nikolas Askonidis /Borna Cicak
Asszisztens: Bajári Levente Harangozó-díjas
Zene: montázs
Szcenika: Katavics Lajos
Jelmezfelelős: Nagyné Vass Katalin
Dramaturg: Csepi Alexandra
Koreográfus: Velekei László Seregi- és Harangozó-díjas, Érdemes művész
***
• Az előadás a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz), a Kulturális és Innovációs Minisztérium, a Miniszterelnökség, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. és a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (Mazsök) támogatásával jött létre.
• Az eseményen a férfi vendégeink számára kipa, vagy egyéb fejfedő viselése szükséges.
• Ez az esemény a Holokauszt 80. Emlékév keretében valósul meg.
• A plakáton Ellen Bell Motherland (3), 2010 műve szerepel. Fotós: Peter Stone
